Angkor, a khmer templomok �si v�rosa Kambodzsa sz�v�ben a 9. sz�zadban l�trej�tt Khmer Kir�lys�g f�v�rosa volt 802–1432 k�z�tt. A birodalom legnagyobb kiterjed�se idej�n mag�ban foglalta Csenla �llamot, a mai Kambodzsa s�ks�gait, valamint a mai Laosz �s Thaif�ld jelent�s r�sz�t �s a hajdani Kokink�n�t, a Mekong delt�j�t. Az uralkod�k hol meger�s�tett�k Angkor f�v�rosi st�tusz�t, �s tiszteletben tartott�k eredeti v�rosszerkezet�t, hol lerombolt�k, vagy a kor�bbiakt�l elk�l�n�l�, saj�t v�rost �p�tettek hozz�. �gy eg�szen k�l�nleges �p�letkomplexum j�tt l�tre a Mekong medenc�j�nek „nagy tava”, a Tonl� Szap k�zel�ben, Phnompent�l 242 kilom�terre �szaknyugatra.

A 20. sz�zadban 200 n�gyzetkilom�teres ter�letet tiszt�tottak meg az �serd�t�l, s ezen t�bb sz�z templom �s szent�ly �ll – k�z�tt�k a vil�g legnagyobb vall�si c�l� �p�lete, Angkorvat. Csak a templomokat rakt�k k�b�l, az �sszes t�bbi �p�tm�nyt – a kir�lyi palot�kat is – f�b�l �csolt�k, m�ra teh�t ezek mind az eny�szet� lettek, �gy Angkor ma egy hatalmas „templomv�ros” k�p�ben mutatkozik, noha term�szetesen nem csak vall�si �p�letek voltak annak idej�n a v�rosban. A Khmer Birodalom f�nykor�ban a f�v�rosnak hatsz�zezer–egymilli� lak�ja lehetett, t�bb mint a vil�g b�rmely korabeli eur�pai v�ros�nak. A 15. sz�zadban sz�mos alkalommal, �gy 1431-ben is a szi�mi thaiok megt�madt�k Angkort. A v�ros h�t h�napos ostrom ut�n elesett, majd nem sokkal a t�mad�k visszavonul�sa ut�n eln�ptelenedett, ha nem is teljesen. A khmerek �j f�v�rost alap�tottak a d�lebbre fekv� mai f�v�ros, Phnompen k�zel�ben, az �serd� pedig lassan ben�tte, elrejtette az �p�leteket, �s a v�ros h�r�t csak legend�k �rizt�k. Angkort francia kutat�k „fedezt�k fel” �jra a 19. sz�zad k�zep�n. A v�ros kil�pett a m�lt hom�ly�b�l �s vil�gh�rre tett szert. Ma Angkor D�lkelet-�zsia egyik legl�togatottabb helye; 1992-ben az UNESCO a Vil�g�r�ks�g r�sz�v� nyilv�n�totta.

Angkor �rfelv�tele �s t�rk�pe

A templomot �s a v�rost Szurjavarman kir�ly uralkod�sa alatt �p�tett�k Visnu, a hindu isten tisztelet�re, a XII. sz�zad folyam�n. A n�gyzetes g�la alak� teraszos templom k�zel 2 n�gyzetkilom�ternyi ter�letet foglal el. Homlokzata �tsz�r olyan sz�les, mint a p�rizsi Notre-Dame sz�kesegyh�z�. A magass�gi szint k�l�nbs�geket teraszokkal hidalt�k �t. Az egyes teraszokat sz�les l�pcs�sorok k�tik �ssze. A harmadik teraszr�l emelkedik ki a szent�lyeket hord� piramis. �t torony emelkedi a magasba, s a szent�lyek a tornyok belsej�ben foglalnak helyet. A k�z�ps� torony a legmagasabb 61 m�ter, eg�sz fel�lete – hasonl�an a m�sik n�gyhez – csupa faragott k�csipke domborm�. A faragv�nyok egy r�sze az indiai hitvil�g szerepl�it �br�zolja, a m�sik r�sze pedig az uralkod�kat, t�rt�nelmi esem�nyeket �r�k�t meg. Az istenek �s istenn�k rendk�v�l �letszer� alakjait �s mozdulatait m�solt�k le a sz�zad elej�n a kambodzsai balett m�v�szei.

Angkor fejl�d�se

A 1–6. sz�zadban a mai Angkor �s a Korat-fenns�k, valamint a Mekong-foly� k�z�ps� szakasz�nak v�lgy�ben, a Tonle-szap (a Nagy-t�) v�zgy�jt� ter�let�n sz�mos kisebb-nagyobb ter�letet hosszabb-r�videbb ideig befoly�sa alatt tart� khmer fejedelems�g form�l�dott (Vj�dhapura, Aninditapura, Szambhupura, Bhavapura), melyeket a k�nai feljegyz�sek Csenla �llam �sszefoglal� n�vvel �rtak le.

II. Dzsajavarman – Angkor alap�t�ja

Jasodharapura – az els� v�ros Angkor magter�let�n

Ut�da, I. Jasovarman (889–910) Jasodharapura n�ven �j f�v�rost alap�tott az angkori magter�let k�z�ppontj�v� tett Bakheng-hegy k�r�l, amelyet szab�lyos, 4 km oldal� 200 m sz�les vizes�rokkal akart k�r�lvenni, �m csak d�lnyugati sark�t �p�tett�k meg. Az alig 90 m magas hegy cs�cs�t terassz� alak�tott�k �t, amelyre �tszintes, 108 szent�lyf�lk�vel d�sz�tett, piramis alak� templom-hegyet �p�tettek, s a k�z�ppontj�ban �ll� f� szent�lyt Siv�nak aj�nlott�k fel. E szent�lyben a f�istent, ahogyan Indi�ban ma is, lingam - k�b�l faragott fallosz - alakj�ban tisztelt�k. A t�bbi szent�lyf�lke a hindu panteon t�bbi, a Mehru-hegy�n lak� isten�nek lakhely�t szimboliz�lta.

Bakheng, vagy Phnom Bakheng – a „K�zponti Hegy”– az egykori Khmer Birodalom els� f�v�ros�nak hindu f�temploma Angkorban, Kambodzs�ban. A Siv�nak aj�nlott templom a 9. sz�zad v�g�n I. Jaszovarman (889–910) kir�ly uralkod�sa alatt �p�lt. A Bakheng term�szetes magaslaton �ll� „templomhegy”, az univerzum sz�ve, az istens�g sz�khelye. A 650�440 m�teres alaprajz� templom minden oldal�n 12-12 szent�ly �ll. A koncentrikus n�gysz�geket form�l� �t szint, a teljess�g �t bels� �ve (l�sd: Mandala) a tud�s �s a l�lek �jj�sz�let�s�nek szimbolikus �tja. A progressz�ven cs�csosod� templom legfeles� szintj�hez az �gt�jak fel�l egy-egy l�pcs�sor vezet; a l�pcs� oroszl�nszobrai egyed�l�ll�an sz�pek. A k�zponti szent�ly, az isten h�za centrum�ban �llt Siva �s a d�var�dzsa-istenkir�ly sz�vets�g�nek k�z�s jelk�pe, a linga.

Phnom Krom, Phnom Bakheng (K�zponti Hegy) �s Phnom Bok (�k�rh�t hegy) mellett a v�rosalap�t� kir�ly hegytet�re �p�ttetett h�rom templom�nak egyike. A templom k�ls� fala laterit-t�gl�kb�l �p�lt, a napjainkra er�sen romos bels� �p�letek �s a h�rom tornyos szent�ly homokk�b�l k�sz�lt. Phnom Krom keleti kapuja k�t oldal�n, szimmetrikusan n�gy kisebb �p�let �ll, felt�telezetten kremat�riumok. A v�d�fal �szaki, nyugati �s d�li oldal�n hossz� termek maradv�nyai l�that�k. A templom k�z�ppontja a mesters�ges magaslatra emelt, �szak d�li vonalban egym�s mellett �ll�, keletre ny�l� h�rom torony, amelyek k�z�l a d�lit Brahma, a k�zpontit Siva �s az �szakit Visnu isteneknek szentelt�k. Az �p�let d�sz�t�sei alig kivehet�ek, er�sen m�llanak; az templom eg�sze igen rossz �llapotban van, restaur�l�s�ra nincs lehet�s�g. A hegy, amelyen Phnom Krom �ll annyira szikl�s, k�ves hogy a n�phagyom�ny szerint a hegy szikl�it Hanum�n a R�m�j�na eposz hatalmas �s j�s�gos majomkir�lya dob�lta �ssze.

A kir�ly hal�la ut�n egy �vsz�zadnyi visz�ly �s bizonytalans�g k�vetkezett. Az elk�vetkez� uralkod�k egym�s hatalm�t megd�ntve mind�ssze n�h�ny �vre kaparintott�k magukhoz a hatalmat, kiv�ve egyetlen kir�lyt I. Szurjavarmant, aki 1010–1050 k�z�tt, negyven �vig uralkodott. Uralkod�s�t hatalm�nak katonai eszk�z�kkel val� megszil�rd�t�sa �s kiterjeszt�se jellemezte. Nyugaton a mai Lopburi (Thaif�ld), d�len pedig a Kra f�ldszorosig (a Mal�j-f�lszigetet a kontinenssel �sszek�t�, elkeskenyed� f�lds�vig) n�velte a birodalom hat�rait. Angkor lak�inak sz�ma ekkoriban csaknem 1 milli� lehetett. I. Szurjavarman kezdte meg a nyugati Baraj, a m�sodik nagy v�zt�roz� (8 km � 2,2 km) �p�ttet�s�t. A t�rol� m�lys�ge 2-3 m�ter lehetett, befogad�k�pess�ge 40 milli� m�. A mesters�ges �nt�z�s seg�ts�g�vel h�romszor arattak rizst �vente, �s el�rt�k a k�r�lbel�l 2,5 tonna/hekt�ros term�shozamot. (A k�z�pkori Eur�p�ban hekt�ronk�nt kb. 0,3 tonna gabon�t termeltek, napjainkban b�z�b�l mintegy 4-5 t/ha, rizsb�l 5-12 t/ha a hozam.) A kir�ly hal�la ut�n ki�jultak a brut�lis hatalmi harcok.

II. Szurjavarman – Angkorvat

Hal�la ut�n �jabb tr�nvisz�lyok gyeng�tett�k a Khmer Kir�lys�got, m�g 1177-ben a Tonl� Sap (Nagy T�) viz�n v�vott csat�ban veres�get szenvedtek a csam uralkod�t�l, �s Kambodzsa ter�lete a Csampa Birodalom egyik provinci�ja lett.

�p�t�szet

Angkorvat tov�bbi �rdekess�ge, hogy a kor�bbi templomokt�l elt�r�en nem keleti, hanem nyugati t�jol�s�. A templom f�kapuja a tavaszi nap�jegyenl�s�g napnyugt�ja fel� n�z, ami a mauz�leumokra jellemz�. Az 1296 nyar�n Angkorba l�togat� Zhou Daguan (vagy Chou Ta-Kuan) nagyk�vet, aki a k�nai cs�sz�r megb�z�s�b�l �rkezett, rendk�v�l fontos, r�szletes feljegyz�seket k�sz�tett a korabeli f�v�ros �let�r�l, melyek mindm�ig a t�rt�nelmi Angkor felt�r�s�nak alapvet� forr�sai. Az � besz�mol�ja szerint a n�hai uralkod�t Angkorvat k�zponti torny�ban temett�k el, �s mint mauz�leumot eml�ti.

VII. Dzsajavarman – Angkorthom

Angkorthom – a nagy v�ros – az UNESCO �ltal 1992-ben Vil�g�r�ks�gg� nyilv�n�tott angkori romv�ros r�sze Kambodzs�ban. Angkorthom volt a Khmer Birodalom utols� f�v�rosa, amely a 12. sz�zad v�g�n, VII. Dzsajavarman kir�ly �s �r�k�sei uralkod�sa alatt �p�lt. A v�ros ter�lete 9 km�. A f�ldi mennyorsz�g v�zi�j�t �letre kelt� v�ros falait �t monument�lis kapu d�sz�ti; a vizes�rok f�l�tt �t�vel� hidak a kapukon t�l utakban folytat�dnak, amelyek a v�ros belsej�be, annak k�z�ppontj�ban �ll� Bajon-f�templomhoz vezetnek. A templomot d�szes, fedett folyos�k z�rj�k k�rbe, amelyek tetej�r�l 49 „arcos torony” emelkedik a magasba. Az enyh�n �velt ajkakkal �s lez�rt szemh�jak �rny�kolta szemekkel megform�lt sejtelmes mimik�j� arcok jelen�tik meg a nagyvil�g sz�m�ra Angkor id�tlen mosoly�t.

A v�ros t�rt�nete

VII. Dzsajavarman (1181–1219) a Khmer Birodalom t�rt�net�nek legismertebb nagy uralkod�ja volt. A 12–13. sz�zad fordul�j�n �lt kir�lyt, mint a Nagy �p�t�t �rizte meg az eml�kezet. 39 �ves uralkod�sa alatt egymaga t�bb templomot, szent�lyt, utat, hidat, fogad�t, iskol�t, monostort �s k�rh�zat (!) �p�ttetett, mint az �sszes t�bbi khmer uralkod� a birodalom fenn�l�s�nak teljes hat �s f�l sz�zada alatt egy�ttv�ve. A hatalmas �p�tkez�sek hihetetlen er�fesz�t�st ig�nyeltek a khmer t�rsadalom dolgoz� oszt�lyait�l: a rengeteg szolg�t�l, k�farag�-�p�t�mestert�l �s az �ket ell�t� parasztokt�l. A kir�ly az udvar �s a hadsereg ell�t�s�n fel�l, az �sszes kincst�ri bev�telt �p�tkez�sekre ford�totta. Ennek eredm�nye sz�mos leny�g�z� �p�tm�ny: Angkorthom, a Bajon, Ta Prohm, az Elef�ntterasz, a ’Lepr�s’ kir�ly vagy Jama isten terasza, Prah Khan, Praszat Suor Prat �s megannyi kisebb szent�ly. K�vetkezm�nye pedig, hogy az addig gazdag, er�s birodalom anyagi �s emberi er�forr�sainak kizs�km�nyol�s�val meggy�ng�tette az orsz�got, �gy k�zvetetten hozz�j�rult annak v�gs� hanyatl�s�hoz.

Angkorthom nagyszer� templomai, monostorai �s vil�gi �p�letei �mulatba ejtett�k a korabeli utaz�kat; mindannyian a legnagyobb elismer�ssel �s csod�lattal sz�moltak be a v�rosr�l. Angkorthom utols� �p�lete az 1295-ben �p�lt Mangalatha. A Nagy �pt� lesz�rmazottai nem kezdtek �j �p�tkez�seket, csup�n a m�r megl�v� �p�letek �talak�t�s�val v�ltoztattak a v�rosk�pen. A k�vetkez� �vsz�zadokban Angkorthom hanytl�snak indult �s csak 1609 ut�n ker�lt ism�t a figyelem k�z�ppontj�ba, amikor az els� nyugati l�togat�k h�r�l adt�k, hogy �ll az �serd�ben egy „olyan csod�latos v�ros mint Plat�n Atlantisza, amelynek �p�letei vetekednek a Traj�nusz cs�sz�r �p�ttette R�m�val.

Fekv�se �s formai jellegzetes�gei

Angkorthom a Siem Reap foly� jobb partj�n fekszik, Tonle Sapt�l negyedm�rf�ldre. A v�ros d�li kapuja a foly�t�l 7,2 kilom�terre, Angkorvat nyugati bej�rat�t�l 1,7 kilom�terre emelkedik. �rokkal szeg�lyezett falai 8 m�ter magasak �s minden ir�nyban 3 kilom�ter hossz�ak. A falak lateritb�l �s agyagb�l k�sz�ltek. A v�rosba �t elef�ntokkal �s arcokkal d�sz�tett kapu vezet: keleti ir�nyban kett�, a t�bbi �gt�j fel�, a falak k�zep�n egy-egy. A kapukt�l indul� utak, amelyek Angkorthomot n�gy r�szre osztj�k, a v�ros k�z�ppontj�ban �ll�, piramis alak�, h�romteraszos Bajon-templomhoz futnak. Az utak k�t oldal�n isteneket �s d�monokat �br�zol� szobrok sorakoznak, amelyek a khmerek �sek�nt tisztelt Naga-k�gy�t, a vizek szellem�t tartj�k a kez�kben. Hasonl� jelenet tal�lhat� Angkorvatban, a „Tenger k�p�l�se” c�m� monument�lis domborm�v�n is. A f�templom a szent Meru-hegyet szimboliz�lja, m�g a k�r�tte emelked� t�bbi �p�let a kisebb hegyeket �s a tengereket. Angkorthom a kor�bbi f�v�rosok mint�j�t ism�telve: az univerzum kicsiny�tett m�sa.

A Bajon, Angkor legut�ls� �s egyben egyetlen temploma, amely tiszt�n a mah�j�na buddhizmus tanai szerint �p�lt (b�r az id�k sor�n k�l�nb�z� helyi istens�geket tiszteltek benne). E „templompiramis” �llt VII. Dzsajavarman kir�ly (a Nagy �p�t�) v�ros�p�t�si programj�nak k�z�ppontj�ban, amely az istenkir�ly kultusz�t szolg�l� legf�bb centrum �s egyben szem�lyes mauz�leuma lett. A templomtornyokat d�sz�t� megkap� egyszer�s�g� mosolyg� arcok �s a v�ros m�s szobrainak jelent�s r�sze a kutat�k v�lem�nye szerint VII. Dzsajavarman kir�ly (illetve a Buddhas�g�t ez emberi �let szol�lat��rt felad� megvil�gosult �gi l�lek, Avalokit�svara b�dhiszattva arcvon�sait id�zik. Az enyh�n �velt ajkakkal �s lez�rt szemh�jak �rny�kolta szemekkel megform�lt sejtelmes mimik�j� arcok jelentik az�ta is a vil�g sz�m�ra Angkor id�tlen mosoly�t. A 13. sz�zad k�zep�n VIII. Dzsajavarman uralkod�sa idej�n a templomot hindu templomm� alak�tott�k, majd a sz�zad v�g�n, a th�rav�da buddhizmus szellem�ben ism�t �t�p�tett�k. Ez ut�n a Bajon-templom, mint Angkorthom eg�sze hanyatl�snak indult �s az �serd� fogs�g�ba ker�lt. A VII. Dzsajavarman hal�la ut�n �p�lt templomr�szek: a keleti terasz, a k�nyvt�rak, a bels� gal�ri�k sarok r�szei valamint a fels� terasz. A templom rekonstru�l�s�t a 20. sz�zad elej�n az Ecole Fran�aise d'Extr�me-Orient (EFEO), r�g�szei kezdt�k meg. 1992 �ta a templom, mint Angor romjainak r�sze Vil�g�r�ks�g. 1995-t�l a templom konzerv�l�si munk�latait a jap�n – Japanese Government team for the Safeguarding of Angkor – JSA tud�sai v�gzik.

Az �p�let

A Baphuon az egykori khmer f�v�ros, Angkor egyik temploma Kambodzs�ban. A templom, amelyet a hindu Siva istennek szenteltek, a 11. sz�zadban �p�lt, II. Udajaditjavarman kir�ly (1050–1066) uralkod�sa alatt, a kor khmer �p�t�szet�nek jellegzetes st�lus�ban.

T�rt�nete �s jellegzetess�gei

A 20. sz�zadi h�bor�k alatt az �p�let megrong�l�dott �s ezek helyre�ll�t�sa sok esetben komoly neh�zs�gekbe �tk�z�tt. 1960-ban indult els� rekonstrukci�: a r�g�szek a Baphuon-szent�ly restaur�l�s�hoz a templom k�ls� r�teg�t lebontott�k, minden egyes k�vet megjel�ltek, �s a templom k�r�l meghat�rozott rendbe helyeztek el, hogy k�s�bb – a fel�j�t�sok ut�n – mindent az eredeti hely�re �p�thessenek vissza. A V�r�s Khmerek uralmuk kezdet�n a r�g�szeket el�ld�zt�k �s a templom fel�j�t�s�ra vonatkoz� dokumentumokat �s feljegyz�seket el�gett�k. Angkor romjai sz�mos bel�v�st kaptak �s a templomokat kifosztott�k – a Baphuon k�veinek egy r�sze elveszett. A munk�latok �jrakezd�sekor a templom k�r� helyezett t�bb ezer k�darabr�l senki sem tudta melyik hov� val�. �gy minden egyes k�vet egyenk�nt �jra megvizsg�ltak, �jra megjel�ltek, �s 3 �v alatt siker�lt bep�tolni a v�r�s khmerek m�sf�l �r�s rombol�s�t. A legnagyobb gondot azonban az elhanyagolts�g jelentette. Megfelel� karbantart�s hi�ny�ban az �p�letek ism�t a mindent elnyel� �serd�, a v�z �s m�s term�szeti elemek pr�d�j�v� v�ltak. A m�sodik helyre�ll�t�si munka 1995-ben francia r�g�szek ir�ny�t�sa alatt indult el, �s ma is tart. A templom egy r�sze 2006 m�jusa �ta l�togathat� de a Baphuon teljes �jj��p�t�s�hez tov�bbi k�t �vre van m�g sz�ks�g.