Nẵng VietnamNguyen Thuy Liem. egyik legjelentsebb kiktvrosa, a Dl-knai-tenger partvidkn. 2004-ben 752.493 lakosa volt. A jobb oldali kis kpen lthat Danang szimbluma, melynek tmja a 3 kk: a hegyek, a foly s tenger. A hrom fehr: a szl, az g s a homok. Az tletet a vrost krlvev csodlatos tj harmonikus sszkpe adta. A kpen a Mrvny Hegyek, a rizs ltetvnyek, s a friss homokos strandok. Than Khe s Lien Chieu s a hd ami sszekti Hai Chau s Son Tra kerlett a Han foly fltt. A ksztje:
Kerletei: Hai Chau, Thanh Khe, Lien Chieu, Son Tra, Ngu Hanh Son, Hoa Vang, Hoang Sa island, Cam Le,
Trtnete:
A 16-ik szzad kzepn, amikor Hoi An volt a f centrum dlen, Danang csak egy pici kikt volt ahol az rukat tpakoltk, s a hajkat javtottk. Fokozatosan fejlesztettk s jj ptettk a kiktt s a 18 szzadban tvette Hoi An helyt, amikor az eurpai hajsok a nagymret hajikkal knnyebben tudtak belpni Danang partjaira.
1835-ben Minh Mang kirly elrendelte: Az Eurpbl rkez hajknak tilos lehorgonyozni vagy egyb kereskedelmi tevkenysget folytatni ms kiktkben kivve a Han Kiktt. Danang hatalmas kereskedelmi kiktv vlt, s minden terleten nvekedsnek indult. A hajpt mhelyek, a mezgazdasg, az erdszet, a halszat s kereskedelem mind mind a vros nvekedst szolglta.
1858 augusztusban III. Napleon parancsra francia csapatok szlltak partra, megkezdve a vidk gyarmatostst. 1889-ben Danangot elvlasztottk Quang Nam terlettl s a nevt Tourane-ra vltoztattk. 1950-ben a francik kivonultak a vrosbl. A vietnami hbor alatt 1965-ben az amerikaiak jelentsebb lgi tmaszpontjaik egyikt mkdtettk a vrosban. A vros meghatrozv vlt a politikai letben 1967-ben, politikai s katonai kzpontt alaktottk t. Katonai repteret ptettek, kommunikcis bzist, bankokat, munkahelyeket teremtettek az embereknek. Hress vltak a kzmves zemek, mint pldul a Hoa Khanh Ipari terlet, ahol oxignt, acetilnt, detergens anyagokat hasznltak, nehz fizikai s textil gyrakat alaktottak ki. Tbb ezer falusi vidki embernek adtak munkt, a meneklt tborokban. Megjelentek a nyomor negyedek, nvekedtek a betegsgek s jrvnyok, gy a termels megllt.
1975-ben amikor elnyertk a fggetlensgket egy nagyon nehz s bonyolult folyamat volt a vros jjptse s jralsztse, klnsen 1986-ben
1997-ig Quảng Nam- Nẵng tartomny rszeknt irnytottk. Az j vros 1996 jlius 6-n kivlt, s azta tartomnyi jog vrosknt mkdik. |