Mekong foly�

A Mekong a vil�g egyik legnagyobb folyama �zsi�ban. 4350 km-es hossz�s�g�bal a 11.-ik leghosszabb foly� a vil�gon, illetve a 12.ik legnagyobb v�zhozam� is. K�na d�l-keleti ter�leteir�l indulva kereszt�lfolyik Mianmaron, Thaif�ld�n, Laoszon, Kambodzs�n �s Vietn�mon, majd a D�l K�nai tengerbe �mlik. Er�sen ingadoz� v�zj�r�sa miatt, valamint az �rv�nyek �s a v�zes�sek miatt az egyik legnehezebben haj�zhat� foly� emiatt ink�bb elv�lasztotta, mint �sszek�t�tte a partjain �l� n�peket.

Elnevez�sek:

a Mekong n�v a Tai emberekt�l ered, akik Mae Nam Khong-nak, r�viden Mae Khongnak nevezt�k, melynek jelent�se "Kong foly�", vagy "minden foly�k anyja". A k�naiak fonetikusan Meigong H� n�vvel vett�k �t, �gy nem vett�k �szre, hogy a jelent�se "Kong foly� foly�" lesz. Az angol nyelv is ugyanezzel a hib�val haszn�lja ma is sz�t Mekong river. K�nai szakasz�n Lancang foly�nak h�vj�k, burmai nyelven Mae Khaunk, thaiul Me Nam Khong, laoul Menam Khong, khmer�l Mekongk vagy Tonle Thom, vietnami nyelven Cuu Long Giang az orsz�gon kereszt�l foly� r�sze �s Me Kong az eg�sz foly� neve.

F�ldrajza:

A foly� pontos eredet�t neh�z meghat�rozni, mivel sz�mos forr�s�ga tal�lhat�, gyakran el�rhetetlen helyeken. A k�naiak szerint a Lasagongma-forr�sb�l ered a Guozongmucha hegyen, 5224 m�teres magass�gban. Michel Piessel kor�bbi exped�ci�ja szerint a folyam 4975 m�teres magass�gban ered. A k�l�nb�z� n�zetek miatt a foly� hossz�s�ga is m�s-m�s, 4350 �s 4909 km k�z�tt v�ltoznak az elm�letek.

A foly� hossz�nak majdnem a fel�n K�n�ban halad. Fels�, tibeti szakasz�n Dza Chu (扎曲, Z� Qū) a neve, az als�bb k�nai szakaszokon Lancang (澜沧江, L�ncāng Jiāng), aminek jelent�se „szilaj foly�”. Ezen a szakaszon sok a m�ly szurdok �s hasad�k. K�n�t 500 m�teres magass�gban hagyja el a folyam.

Ezut�n 200 km hossz�s�gban alkotja a mianmari-laoszi hat�rt, melynek v�g�n belefolyik a Ruak-foly�. Innent�l sz�m�tj�k a Fels�-, illetve Als�-Mekongot.

A foly� egy ideig a thai-laoszi hat�r ment�n halad, el�tte egy r�vid szakszon csak Laoszt �rinteti. Ez a r�sz vesz�lyes a szurdokok, a z�g�k �s a gyakran sz�ls�s�ges v�z�ll�s miatt. A sz�raz �vszakban n�ha csak f�l m�ter a v�zm�lys�g, m�g �rad�skor a Mekong 4 km sz�les �s 100 m�ter m�ly is lehet ezen a szakasz�n.

Ezt k�vet�en ism�t hossz� szakaszon alkot hat�rt Laosz �s Thaif�ld k�z�tt. A kambodzsai hat�r el�tt ism�t csak laoszi ter�leten halad, itt tal�hat� a Si Phan Don (n�gyezer sziget) �s a Khone-v�zes�s melyek megakad�lyozz�k a tengerig val� haj�z�st a foly� ezekt�l feljebb l�v� szakasz�n.

A kambodzsai foly�szakaszon tal�hat� az utols� akad�ly a haj�z�s sz�m�ra, a Sambor-z�g�k. Phnompenn�l �mlik a Mekongba a Tonle Sap foly�, az orsz�g egyik legfontosabb �lelmez�si forr�sa. Szint�n a khmer f�v�rosn�l v�lik le a Bassac-foly�, mely a Mekong-delt�n�l �mlik a D�l-K�nai tengerbe.

Mell�kfoly�i

• Ing-foly� (Thaif�ld)
• Ruak-foly� (Thaif�ld)
• Mun-foly� (Thaif�ld)
  • Chi-foly� (Thaif�ld)
  • Dom Noi-foly� (Tjaif�ld)
• Kok-foly� (Thaif�ld)
• Lam Ta Klong River (Laosz/Thaif�ld)
• Sekon-foly� (Kambodzsa)
• Sesan-foly� (Kambodzsa)
• Srepokf-foly� (Kambodzsa)
  • Krong No-foly� (Vietnam)
  • Krong Ana-foly� (Vietnam)
  • Ea H'leo-foly� (Kambodzsa)
• Tonl� Sap-foly� (Kambodzsa)

Jelent�sebb foly�parti telep�l�sek

• K�na: Janva, Lanping, Jinghong
• Laosz: Luang Prabang, Muang Xaignabouri, Vienti�n, Muang Pakxan, Muang Khammouan, Savannakhet, Pakxe, Champassak
• Thaif�ld: Chiang Kan, Nong Khai, Nakhon Phanom, Mukhadan
• Kambodzsa: Kampong Cham, Phnompen
• Vietnam: Vinh Long, My Tho, Tra Vinh, Go Cong

T�rt�nete

A legkor�bbi ismert telep�l�sel i. e. 2100 k�rny�k�re dat�lhat�k, �s vaskori kult�r�ba tartoztak. A legr�gebbi ismert civiliz�ci� az indiai hat�s� Funan Birodalom volt az 1. sz�zad k�rny�k�r�l, a Mekong delta ter�let�n. Oc Eo ter�let�n a R�mai Birodalommal egyid�s �rm�ket fedeztek fel. Funan-t az 5. sz�zad k�rny�k�n vir�gz� Csenla �llam k�vette. A 9. sz�zadban megalakult Khmer Birodalom �vsz�zadokon �t az Indok�nai-f�lsziget leger�sebb �llama volt. A Khmer Birodalom sz�tes�se ut�n a Mekong lett a hat�rvonal a t�rs�g k�t felemelked� �llama, Szi�m �s Tonkin (�szak-Vietnam), illetve a befoly�suk alatt tartott Kambodzsa �s Laosz k�z�tt.

Az els� eur�pai, aki a j�rt a foly�n�l a portug�l Antonio de Faria volt 1540-ben. Egy 1563-as t�rk�p m�r jel�lte is a folyamot, de csak nagyon kis r�sz�t. Ezut�n az eur�pai �rdekl�d�s egy ideig igen sz�rv�nyos volt: a spanyolok �s a portug�lok vezettek n�h�ny misszi�t a folyam ment�n, illetve a holland Gerrit van Wuysthoff exped�ci�j�val eg�szen Vienti�nig jutott 1641-42-ben.

A 19. sz�zad m�sodik fel�t�l a franci�k mutattak komoly �rdekl�d�st a t�rs�gben. 1861-ben elfoglalt�k Saigont. 1863-ban Kambodzs�t nyilv�n�tott�k franica protektor�tuss�. V�g�l 1893-ban elfoglalt�k Laoszt is, �s a foly� az �gy l�trej�tt Francia Indok�na �s Szi�m k�z�tt hat�rfoly�v� v�lt.

A 19. sz�zadban indult meg a foly� m�dszeres felfedez�se is. A Francia Mekong Exped�ci� Ernest Doudard de Lagr�e �s Francis Garnier vezet�s�vel a torkolatt�l eg�szen a k�nai Yunnan tartom�nyig haj�ztak 1866-68-ban. Az exped�ci� sor�n kider�lt, hogy a foly� z�g�i, z�tonyai �s v�zes�sei miatt haj�z�sra alkalmatlan. 1900-ban az orosz Pyotr Kuzmich Kozlov felfedezte a foly� forr�s�t.

A 20. sz�zadban a II. vil�gh�bor� ut�n az Els� Indok�nai H�bor�ban francia Indok�na tag�llamai f�ggetlenn� v�ltak. A M�sodik Indok�nai H�bor� ut�n megalakult kommunista �llamok (Laosz, Vietnam, Kambodzsa) �s az USA �ltal t�mogatott Thaif�ld k�z�tti fesz�lt�seg miatt eg�szen az ut�bbi �vtizedig elh�r�tott�k a foly� haszn�latval kapcsolatos egy�ttm�k�d�st.

Hidak

A foly� fels� szakasz�n, K�n�ban sz�mos h�d �vel �t, az als�bb szakaszon a k�vetkez�k a fontosabbak:

• Thai-Lao Bar�ts�g H�dja
• 2. Thai-Lao Bar�ts�g H�dja
• Pakxei h�d

• Monivong-h�d

  K�rnyezetv�delmi probl�m�k

  

   

  Dugong

  Jelenleg a legvitatottabbb k�rnyezeti probl�m�k a g�t�p�t�s �s a z�g�k sz�trombol�sa.

  R�gebben sz�mos g�t �p�lt a Mekong mell�kfoly�in, p�ld�ul a Pak Mun g�t Thaif�ld�n. Ennek �p�t�s�t er�sen kritiz�lt�k a nagy k�lts�gek, a k�rnyezetrombol�s �s a k�rny�kbeli falvak vesz�lyeztet�se miatt.

  Jelenleg K�na nagym�rt�k� g�t�p�t�st folytat a foly� fels� szakasz�n a Nyugat-K�na Fejleszt�si Terv keret�ben. A Manwan �s a Dachaosan g�t m�r elk�sz�lt, �s tov�bbi tizenkett�nek az �p�t�s�be kezdtek bele. A Mekong-csoport �lesen kritiz�lta K�n�t �s f�lsz�l�totta az �p�tkez�sek le�ll�t�s�ra, de hi�ba. Az els� g�t elk�sz�lte �ta sok faj vesz�lybe ker�lt, p�ld�ul a mekongi delfing �s a dugong., a halfog�s a fel�re cs�kkent, a chian rai-i kik�t� forgalma az el�z� �vi negyed�re cs�kkent, a Luang Prabang �s Chiang Rai k�z�tti eredetileg 8 �r�s haj��t 2 naposra n�vekedett, �s a haj�k gyakran elakadnak az alacsony v�zszint miatt.

  A terv teljes megval�sul�sa m�g komolyabb probl�m�kat okozhat. Az als�bb foly�szakaszon megn�vekszik a szennyez�s (a fejleszt�sek �s a be nem tartott t�rv�nyek miatt a f�ldekr�l rovarirt� ker�l a v�zbe, �s az ipar is er�sen szennyez�), v�zvir�gz�s l�phet f�l, �s nagym�rt�kben elszaporodhatnak a v�zij�c�ntok.

  Komoly probl�m�kat okoznak a megn�vekedett �rad�sok, vagy a kr�nikus v�zhi�ny. K�na a homokpadok �s a foly�ban tal�lhat� szikl�k elt�vol�t�s�val, a foly�s lass�t�s�val (g�tak) �s nagy ter�letek el�raszt�s�val vesz�lyezteti az �kol�giai egyens�lyt.

  A szesz�lyes v�zj�r�s legink�bb Kambodzs�t vesz�lyezteti, melynek �lelmez�se �s ipar szinte teljes m�rt�kben a foly� v�z�ll�s�t�l f�gg, mely okozhat olyan �rad�sokat vagy �h�ns�geket, melyek 700 �vvel ezel�tt elpuszt�totta Angkort. De Laosz nagyobb v�rosait, vagy Vietnam legnagyobb v�ros�t, Ho Si Minh-v�rost is �rinti a v�zszintingadoz�s �s a szennyez�s.