Laosz

Laosz egy tengerekt�l elz�rt, szocialista k�zt�rsas�g D�lkelet-�zsi�ban. �szaknyugatr�l Mianmar �s K�na, keletr�l Vietnam, d�lr�l Kambodzsa, nyugatr�l pedig Thaif�ld hat�rolja. Ter�lete: 236 800 km2. Kiterjed�se: keleti-nyugati ir�nyban 45km, �szaknyugat-d�lkeleti ir�nyban 1100km.  Az orsz�g hossz� f�ggetlens�ggel �s megsz�ll�sokkal egyar�nt tark�tott t�rt�nelme ut�n 1949-ben v�lt teljesen f�ggetlenn�. H�sz�vnyi polg�rh�bor� ut�n a kommunist�k vett�k �t a hatalmat. Az 1980-as �vek k�zep�t�l az orsz�g fokozatosan elkezdett nyitni a piacgazdas�g fel�, �s ez�rt 2006-ban m�r 7,2%-os n�veked�st produk�lt, b�r gazdas�ga m�g mindig fejletlen.

Felsz�n�nek nagyobb r�sz�t hegys�gek bor�tj�k, p�ld�ul az Annamitte-l�nchegys�g, ami a Vietnammal k�z�s hat�rt alkotja. A hegys�g egyben v�laszt�vonalat h�z a k�nai, illetve az indiai befoly�sults�g� kult�r�k k�z� is. A felsz�n m�sik r�sz�t a foly�v�lgyek alkotj�k. Az �szaki orsz�gr�sz nagyr�szt hegyes, keskeny foly�v�lgyekkel �s meredek hegyoldalakkal. Egyed�l Vientian�ban �s Xiangkhoang tartom�nyban tal�lhat�k alf�ldek ezen a r�szen. D�len m�r j�val t�bb s�kvid�k tal�lhat�. A Savannakhet �s Champasak tartom�nybeli nagy alf�ldek alkalmasak a rizstermeszt�sre �s az �llattart�sra is. A legd�lebbi tartom�nyok t�bbs�ge szint�n hegyes vid�k. Laosz legmagasabb pontja a Phou Bia ami 2817 m�ter magas, a legalacsonyabb pedig a Mekong v�lgy�ben tal�lhat�.

• es�s �vszak m�just�l okt�berig
• hideg, sz�raz �vszak novembert�l febru�rig
• meleg, sz�raz m�rciusban �s �prilisban

Laosz leghosszabb �s legfontosabb foly�ja a Mekong. 1754 km hosszan a thai–laoszi hat�r is a foly� ment�n h�z�dik. Laosz ter�let�n teljes eg�sz�ben haj�zhat�, �m a tengerrel val� �sszek�ttet�st a Dong v�zes�s megakad�lyozza. Ezenk�v�l jelent�s m�g a Nam Ou foly� is. A foly�knak a k�zleked�sben, az �lelmez�sben illetve a v�zenergia-termel�sben van jelent�s szerepe. Ez ut�bbi energiaforr�s az orsz�g sz�ks�glet�nek fontos r�sz�t k�pezi.

Az orsz�gban t�bb k�l�nleges, ritka �l�l�ny tal�lhat�. A f� n�v�nyzetet az es�erd�k k�pezik, melynek f�it a helyi lakosok h�z�p�t�sre szokt�k haszn�lni. Az �llatvil�g t�bb ritka, vesz�lyeztetett vagy csak erre a vid�kre jellemz� fajjal rendelkezik. Ilyenek az indon�ziai tigris, az �zsiai elef�nt, az �ri�s gaur. N�h�ny kihaltnak hitt �llatot is itt fedeztek fel �jra, p�ld�ul az Annamite nyulat a szaol�t �s a laoszi sziklapatk�nyt is.

A legkomolyabb k�rnyezetv�delmi probl�m�k az erd�irt�s, a talajer�zi�, az asz�ly vagy az �rvizek a monszun szesz�lyess�ge miatt. Az erd�k meg�v�sa miatt hozt�k l�tre a Nemzeti Term�szetv�delmi Ter�leteket, melyekb�l jelenleg 20 darab van, �s 29000 km�-nyi ter�letet fednek le. Ezen k�v�l tervbe vett�k m�g tov�bbi 11-nek a l�trehoz�s�t.

A jelenlegi eln�k�t, Choummaly Sayasone-t �s a mostani minisztereln�k�t, Bouasone Bouphavanh-t egyar�nt 2006-ban v�lasztott�k meg.

Laosz lak�inak 69%-a a lao n�pcsoportba tartozik. Az alacsonyabb ter�leteken �lnek �s politikailag �s kultur�lisan is �k a legfontosabbal. A t�bbi alacsony ter�leteken �l� n�ppel egy�tt �k alkotj�k a Lao Loum-ot, az "alf�ldi laosziakat". A hegyi t�rzsek, p�ld�ul a yao, tai dumm, dao, shan alkotj�k a Lao Soung-ot, a "felf�ldi laosziakat". A d�li hegyekben a mon-khmer nyelvcsal�dba tartoz� n�pek �lnek. A vietnamiak �s a k�naiak a v�rosokban �lnek, de t�bbs�g�k a f�ggetlens�g elnyer�se ut�n elk�lt�z�tt.