A mon �s Khmer Birodalom vir�gz�s�nak idej�n a k�nai J�nnan tartom�nyb�l sziv�rogtak lassan a thai t�rzsek a mai Thaif�ldre, a la�kkal �s san t�rzsekkel egy�tt. Meg�rkez�s�k idej�n anamist�k �s szellemh�v�k voltak. Szellemeik az emberi testben, a f�kban �s a vizekben lakoztak. K�l�n szelleme volt az erd�nek, a h�znak is. Szellemeiknek apr� h�zakat �p�tettek �s ezt a szok�st a buddhista vall�sba is �tmentve mind a mai napig meg�rizt�k, amelyekbe vir�got, gyerty�t, �lelmet helyeztek a lak�k j�indulat�t k�rve.

A pagod�k p�lma- vagy eperlev�lre �rott, harmonikaszer�en �sszehajtott „k�nyvekben” mindm�ig f�ltve �rzik a szent sz�vegeket. N�ha azonban a mai napi �let dolgai is beker�lnek e k�nyvekbe: hogyan kell elef�ntokat gy�gy�tani, mit egyen �s hogyan viselkedjen a v�rand�s asszony, hogyan kel gy�gy f�veket gy�jteni �s felhaszn�lni. 

Magyar �t�r�ssal: Grungth�p - mȧh�n�kān - ȧmān - rȧtȧnȧg�szin - mȧhinthȧr� - juthȧj� -mȧh�dilog - popnoppȧrȧt - r�dsȧth�ni – burirom – udom - r�dsȧniv�dmȧh�szȧth�n -ȧmānpim�n - ȧvȧt�nszȧthid - szȧgȧthȧdtijȧ - viszȧnugȧmprȧszit. (Az „ȧ” az „�” r�vid megfelel�je, az „ā” pedig az „a” hossz� p�rja, illetve ez esetben ann�l valamivel ny�ltabb hang.)

Jelent�se megk�zel�t�leg: „Az angyalok v�rosa, a nagy v�ros, az �r�k �kk�-v�ros, Indra isten bevehetetlen v�rosa, a vil�g kilenc dr�gak�vel �kes�tett nagyszer� f�v�rosa, a boldog v�ros, amelynek gazdags�ga egy hatalmas kir�lyi palota, mely ahhoz a mennyei lakhelyhez hasonl�, ahol a reinkarn�l�dott isten uralkodik, az Indra �ltal adott �s Visnukam �ltal �p�tett v�ros.” – Mivel igen �si, p�li �s szanszkrit eredet�, m�g azok a helyi lakosok sem felt�tlen �rtik a jelent�s�t, akik egy iskol�ban tanult dal r�v�n k�v�lr�l tudj�k.

Bangkok felemelked�se a 18-ik sz�zad m�sodik fel�ben kezd�d�tt, amikor a kir�lyi udvar a Menam jobb partj�n fekv� Thonburiba k�lt�z�tt �t a burmai csapatok �ltal lerombolt r�gi f�v�rosb�l Ayutthayab�l. 1782-ben I. R�ma kir�ly �thelyezte az udvar�t a Menam bal partj�ra, a mai Bangkok hely�re, ahol m�r �llt a k�nai keresked�k egy kisebb telep�l�se. A kir�lyi palota, sz�mos templom �s lak�h�z fel�p�t�se r�v�n a telep�l�s hamarosan v�rosi jelleget �lt�tt �s �j nevet is kapott: Krung Thep – „az angyalok v�rosa” Az Eur�p�ban elterjedt elnevez�se – Bangkok – egy helybeli fafajta nev�b�l sz�rmazik. A mocsaras k�rny�k viz�nek lecsapol�s�ra sug�rir�ny� �s k�r alak� csatorna rendszert �p�tettek, amely a v�rosfalakon k�v�l szint�n v�delmet ny�jtott a kir�lyi sz�khelynek. Fekv�se, j� term�szetes kik�t�je �s a k�rnyez� mez�gazdas�gi vid�k term�nypiaca kedvez�en hatott a fejl�d�s�re, lak�inak sz�ma gyorsan n�tt, �s a falvakt�l k�zrez�rt ter�let csakhamar sz�knek bizonyult. Bangkokot a 19-ik sz�zad k�zep�n nyitott�k meg az eur�pai keresked�k el�tt, �s ez a v�rosk�p alakul�s�ban is t�kr�z�d�tt, eur�pai jelleg� h�zak, s�t eg�sz utc�k �p�ltek �gy. Az is kedvezett a v�ros fejl�d�s�nek, hogy a II. Vil�gh�bor� el�tt az Indok�nai f�lsziget orsz�gai k�z�l csak Thaif�ld �rizte meg a politikai f�ggetlens�g�t. 

Bangkok rendezett belv�ros�t�l er�sen el�t az igazi egzotikus Thaif�ldet k�pvisel� v�rosr�sz, amely a folyami kik�t� k�rny�k�n ter�l el. A b�dogtet�zet� fallal �vezett �v�ros magva – az 1782-ben �p�lt kir�lyi palot�val �s az 1785-ben �p�lt Smaragd Buddha templom�val egy�tt – m�g a v�ros alap�t�s idej�b�l val�. A Vat Po templom �rzi a thaif�ldi buddhizmus legjelent�sebb szobr�t az �ri�si m�ret� fekv� Buddh�t. A Vat Po-val majdnem szemben a Vat Arun a Hajnal temploma. A f�v�rosnak t�bb mint 300 buddhista temploma �s kolostora k�z�l nem egy jelent�s m�v�szeti �rt�ket k�pvisel.