Ho Si Minh-vros (vietnamiul A nagy prgsben azrt nem veszett el teljesen a vros dlkelet-zsiai jellege. A francik ltal itt hagyott grandizus pletek s a knaias, csupa veg hotelek eltt mg reg, klasszikusan cscsos, vietnami szalmakalapos nnikk egyenslyozzk a vllukon a hossz bambuszrd elejre s vgre akasztott, mangval teli kosarakat. : Thnh Phố Hồ Ch Minh) az orszg dli rszn fekszik, a Saigon-foly partjn. Prey Nokor nven Kambodzsa legfontosabb kiktje volt, mg a vietnamiak el nem foglaltk a 16. szzadban. Saigon (vietnamiul: Si Gn) nven 1954-ig Francia-Indokna, majd 1975-ig, a vietnami hbor befejezdsig Dl-Vietnam fvrosa volt. Manapsg gy prg mintha Kna lenne, s ez elssorban robogkon zajlik. Nem nagyon ltezhet olyan nagyvrosa a vilgnak, ahol tbb az egy fre jut moped, s ahol a ktkerek jrmvek ilyen tlslyban vannak a ngykerekekkel szemben.
Trtnete:
A teleplst valsznleg az 1. s a 6. szzadban, mint halszfalut alaptottk a khmerek. A Funan Birodalom rsze volt.
Ksbb nagy kereskedelmi kzpont lett, knaiak, indiaiak, maljok kereskedtek itt.
A francik 1859. februr 17-n rkeztek a vidkre. 1891-ben megptettk a postt. A vrosba misszionriusok rkeztek. 1862. jnius 5-n Saigon lett Indokna fvrosa. A kaucsuk s a rizs termesztse kezddtt el ekkor.
1941. jlius 28-n a japn csapatok megszlltk Indoknt. 1945. augusztus 19-ig. A Vietmingek ekkor elkeztek harcolni a japnok ellen, s 1945. szeptember 2-n Hanoi lett a Vietnami fvros.
1954-ben Dl-Vietnami Kztrsasg rsze. 1975. prilis 29-n az egyeslt Vietnam rsze lesz.
1976. jlius 2-n veszi fel a Hồ Ch Minh nevet.
Vros felosztsa: A vros 19 kerletre s 5 krzetre osztottk.
Sznhzak: Vrosi sznhz: 1899-ben nyitottk meg kapuit, Hoa Binh-sznhz, Binh Quoi Kulturlis palota
Mzeumok:
Trtnelmi mzeum,
Hadi ldozatok mzeuma,
Forradalom mzeum,
Hồ Ch Minh Mzeum,
Mvszetek mzeuma
Mdia: A mdikat a kommunista prt cenzurzza.
-
Napi jsgok: Sai Gon Giai Phong, Tuoi Tre, Nguoi Lao Dong, The Thao (Sportjsg) s Saigon Times Daily.
-
Rdi s televzi: Voice of HCMC People a legnagyobb rdiad a rgiban. A Vietnam TV az llami televzi.
Ltnivalk
-
A Dong Khoi mellett fekszik az 1886 s 1891 ptett Fposta plete.
-
A vros szaki felben tallhat a Tancshza, amely 1906-ban plt. Mellette park terl el.
-
Katedrlis, amely 1877 s 1883 kztt plt. Notre Dame a katedrlis neve.
-
Jade pagoda, 1909-ben plt
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
